FLT3-mutációt hordozó AML kezelésében ígéretes eredményeket hozott a crenolanibbal kombinált kemoterápia alkalmazása.

Egy vizsgálat eredményei szerint közepes kockázatú akut myeloid leukémiában (AML) az allogén vérképzősejt-transzplantációt követően a túlélés valószínűsége hasonló, mint a hagyományos konszolidációs kemoterápia esetén.

A korai vírusellenes kezelés csökkentheti a súlyos és kritikus esetek előfordulását. Súlyos COVID-19-tüdőgyulladásban a lehető legkorábban fontolóra kell venni a kortikoszteroidok rövid távú alkalmazását a citokinkaszkád gátlására és a progresszió megelőzésére.

A kínai Wuhanban COVID-19 fertőzéssel kórházba került gyermekek klinikai, laboratóriumi és mellkas CT adatainak feldolgozása alapján megállapítható, hogy a COVID-19 fertőzés gyermekekebn jellemzően enyhe tünetekkel zajlik, de a társult fertőzések gyakoribbak, mint felnőtt korban.

A remisszióba jutott akut myeloid leukémiában (AML) szenvedőknél először sikerült a teljes túlélést kedvezően befolyásoló per os fenntartó terápiára akadni.

A daganatos betegségek leküzdésére egyre több gyógyszer, illetve gyógy­szeres kezelési protokoll áll rendelkezésre. Nem biztos ugyanakkor, hogy minden új kezelési módszer alkalmazható az idős betegeknél is; a bősé­ges kezelési kínálat akár e páciensek „túlkezelésével” is járhat. Előfordul­hat, hogy bizonyos gyógyszerek és kezelési protokollok szerinti eljárások időskorban kevésbé hatásosak, vagy pedig az idős emberek rosszabbul tolerálják őket, mint a fiatalok. A cikk összefoglalja, hogy előrehaladott életkorban mely gyógyszerek alkalmazása nélkülözhető, és melyek azok, amelyeket egyáltalán nem lenne szabad használni.

Bevezetés
Jelenleg hat különböző hatásmechanizmussal bíró gyógyszercsoport áll rendelkezésre a myeloma multiplex (MM) kezelésére: alkilálószerek, szteroidok, immunmodulánsok (IMiD-ek), proteaszómagátlók (PI-k), hisztondeacetiláz-gátlók (DACI-k) és monoklonális antitestek (mAb-k). Az elmúlt 5 évben számos új gyógyszert törzskönyveztek, mint pl. a pomalidomidot (3. generációs IMiD), a karfilzomibot, az ixazomibot (2. generációs PI-k), a panobinostatot (DACI) és két monoklonális antitestet, az elotuzumabot és a daratumumabot. Az új gyógyszerek megváltoztatták a myeloma multiplex kezelési stratégiáját, ami az átlagos túlélés jelentős javulását eredményezte, mely manapság 6–10 évre tehető. A közlemény öt esetismertetésen keresztül mutatja be a myeloma kezelési lehetőségeit első vonalban és relapszus esetén. Az egyes esetek főbb jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze.

BEVEZETÉS
A diffúz nagy B-sejtes lymphoma (DLBCL) a leggyakoribb nem Hodgkin lymphoma (NHL), mely az összes e csoportba tartozó lymphomás esetek mintegy 30–40%-át teszi ki. Bár a kezelés arany standardját képező R-CHOP (rituximab és ciklofoszfamid, doxorubicin, vincristin és prednizolon) séma mellett a betegek zöménél tartós gyógyulás érhető el, az összes eset 10–15%-ában találkozhatunk primer refrakter betegséggel, míg a betegek egy további 20–30%-ánál relapszus alakul ki. Az R-CHOP kezelésre nem reagáló betegek terápiás kilátásai kedvezőtlenek, bár a betegek egy része középdózisú kemoterápiával és azt követő autológ hematopoetikus transzplantációval meggyógyítható.

BEVEZETÉS
Az fms-szerű tirozin-kináz 3 (FLT3) gén mutációja az akut myeloid leukaemiában szenvedő felnőtt betegek mintegy 30%-ában mutatható ki. A betegek háromnegyede esetén ún. tandem ismétlődő szakaszok jelenlétével (internal tandem repeat, ITD) kell számolnunk. Ezen esetek rossz prognózissal, illetve magas relapszusvalószínűséggel járnak, különösen magas mutáns/vad allél arány esetén. Az esetek kb. 8%-ában a tirozin-kináz domén pontmutációjával találkozunk, melynek prognosztikai szerepe nem ismert (TKD altípus). A kis molekulájú FLT3-inhibitorok preklinikai modellekben specifikusan gátolták a leukaemiás sejtek szaporodását, de az első generációs FLT3-inhibitor monoterápia a relabáló, refrakter AML-es betegek körében csak átmeneti blastszámcsökkenést okozott, és ritkán eredményezett komplett remissziót. A midostaurin egy multitarget kináz-gátló, melyet protein kináz C inhibitornak szántak szolid tumorokban. Fázis 1B vizsgálatok biztató eredményei alapján egy kettős vak, randomizált, placebokontrollált, fázis 3 vizsgálat indult a midostaurin, illetve standard kemoterápia kombinációjának vizsgálatára FLT3-mutált AML-es betegekben.

BEVEZETÉS
Míg az AML 50 évvel ezelőtt inkurábilis betegség volt, jelenleg a 60 évnél nem idősebb betegek 35−40%-a meggyógyul, míg ugyanez a 60 évnél idősebbekben 5−15%-ra tehető. Az intenzív terápiára nem alkalmas idősebb betegek esetén csak 5−10 hónapos átlagos túlélés várható.

Az AML nagyfokú molekuláris heterogenitása, illetve annak prognosztikai szerepe már ismert, de ezen adatok csak most kezdenek jobb terápiás eredményekhez vezetni. Jelen összefoglaló a nem promyelocytás akut myeloid leukaemiák klasszifikációjának, prognosztikai faktorainak, illetve terápiájának újdonságait mutatja be.